A Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK), a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány immár harmadik alkalommal rendezett színvonalas sporttudományos és innovációs konferenciát a budai Várnegyedben, az impozáns Lónyay-Hatvany Villában. A „Produktivitás, és ami mögötte van” címet viselő III. Szakmai Konferencia fővédnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, aki előadást is tartott. Az eseményt egy csodálatos kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen edzőlegendák ültek a színpadon: Kemény Dénes, Mocsai Lajos és Rátgéber László.
A III. Szakmai Konferenciát Petri László, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány igazgatója, valamint dr. habil. Rátgéber László, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ igazgatója nyitotta meg. Utóbbi hangsúlyozta, a magyar sportot a know-how-nak kell vezetnie, nem az adminisztrációnak. Hozzátette, most zárnak le egy hároméves ciklust, amely során 23 nemzetközi edzőtovábbképzést tartottak, 140 előadás volt, kiadványokat szerkesztettek, webinarokat, workshopokat tartottak.
– Nagy dolognak tartom, hogy összefogott a Testnevelési Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem annak érdekében, hogy magas szintre emeljük a sporttudományokat – fogalmazott dr. habil. Rátgéber László.
A konferencia fővédnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, aki először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrajnai háború szele, a háborús pszichózis mára betört az élet azon területeire, ahova nem lenne szabad, a helyzet így még reménytelenebb.
– Emlékszünk az olimpia béketeremtő, senki által nem vitatott szerepére. Emlékszünk, hogy egymással adott esetben hadban álló országok sportolói borulnak egymás nyakába a küzdőtéren vagy a pályán egy-egy mérkőzés vagy küzdelem után. És azt hiszem, a mostani helyzet súlyosságát mutatja az a tény, hogy mára a sport világa is teljes mértékben átitatódott a geopolitikával, az ideológiai megközelítéssel – jelentette ki. – Ha már felvetődik, hogy egy olimpián ne engedjék egy nemzet sportolóit részt venni, akkor szerintem nagyon mélyen vagyunk. (…) Ezért azt gondolom, hogy most a világ sportélete akkor járna el bölcsen, ha kiállna amellett, hogy a geopolitikának nem lehet köze a sporthoz, és az olimpiát, mint lehetőséget megfogva még mintegy nádszálba kapaszkodva próbálnánk a párizsi játékokat a béke irányába megtett lépésként használni.
Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy a hazai sportinfrastruktúra-fejlesztések világszerte jogosan vívják ki az elismerést, sehol másutt nem is volt tapasztalható ezen a téren akkora fejlődés az elmúlt egy-két évtizedben, mint Magyarországon. A lehető legtöbb nagy sportesemény Magyarországra vonzása fontos szempont lesz a külpolitikában a jövőben is, és az is kívánatos cél, hogy minél több nagy nemzetközi sportszervezet költözzön ide, ahogy teszi azt a Nemzetközi Úszó- és Vízilabda-Szövetség, World Aquatics is.
Fontosnak nevezte emellett a sportakadémiák fejlesztését is, és üdvözölte, hogy egyre inkább adottak a feltételek a legjobb teljesítményhez mind az infrastruktúra, mind a szakemberek vonatkozásában. Hozzátette, a sportlétesítmények fejlesztése lehet a legjobb eszköz, amit „az állam segítségként a szülők kezébe adhat a gyerekek szabadidejéért vívott harcban”, különös tekintettel az egyre szélesebb körű digitalizációra, a virtuális valóságra.
A miniszter végül kitért a sport és a külpolitikai érdekérvényesítés kapcsolatára is, aláhúzván, hogy van pár hívószava Magyarországnak a világban, és ezek közül az egyik legfontosabb Puskás Ferenc, hiszen máig nem lehet olyan messzire utazni, ahol az emberek ne hallottak volna a legendás labdarúgóról.
– Én azt gondolom, hogy ezért a magyar sportra, a magyar labdarúgásra, a magyar kosárlabdára, kiváló sportolóinkra mint egy értékre kell tekintenünk – vélekedett.
Dr. Szili Katalin miniszerelnöki főtanácsadó a sport és fenntarthatóság kapcsolatáról beszélt. Mint mondta, a fenntartható fejlődés azt az új szemléletmódot jelenti, amelyben a gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai kérdéseket együtt kezelik, és a rendszerszintű problémákra rendszerszerű válaszokat adnak. A fenntarthatóság kérdéskörbe a kultúra és a sport is beletartozik – emelte ki. Hozzátette, hogy éppen ezért a fenntartható fejlődési célok között is szerepel az egészség és a jóllét, amelyhez a sport is hozzájárul.
Előadásában részletesen ismertette azokat a globális kihívásokat, amelyekre a fenntartható fejlődésnek választ kell találnia. A kihívások között említette a népességrobbanást, a környezetszennyezést, az elsivatagosodást és a túlfogyasztást. A sportolóknak és a sportvezetőknek köszönetét fejezte ki mindazért, „amit a nemzet hírnevének öregbítéséért tesznek”. Úgy fogalmazott, az a legszebb teljesítmény, amit ők adnak a nemzetnek.
A konferencián előadást tartott még Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja, prof. dr. habil. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Liszkai Dezső, a Labdarúgó Módszertani Központ igazgatója is.
A tanácskozás az edzőlegendákról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen három kiváló szakember ült egy színpadra: Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Mocsai Lajos, a magyar férfi és női kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, valamint Rátgéber László, a magyar férfi és női kosárlabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A beszélgetés moderátora prof. dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója volt.
