A Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK) a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvánnyal karöltve színvonalas sportszakmai konferenciát rendezett a budai Várnegyedben, a Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét adó impozáns Lónyay-Hatvani Villában. A „Sporttudomány és -innováció a felsőoktatásban. A tehetségek azonosítása – határok nélkül” címet viselő egész napos eseményen egymást követték az értékes előadások.
A konferencia megnyitóján prof. dr. Náray-Szabó Gábor, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott, a fiatalokban sokszor nincs elegendő motiváció, „nincs meg bennük, hogy na, majd most megmutatjuk”. A sportolók azonban rendszerint motiváltak, hiszen mindenki olimpiai- vagy világbajnok akar lenni.
Az első előadó, a KSMK igazgatója, dr. habil. Rátgéber László szerint a magyar sportban szenzációs dolgok történtek és történnek. Az infrastrukturális fejlesztések, az anyagi támogatás miatt a fél, sőt, az egész világ irigykedve néz ránk, magyarokra. A létesímények és a financiális dolgok már adottak, most ki kell alakítani egy olyan know-how-t, amellyel még magasabb szintre lehet emelni a hazai sportot.
– Most már csakis az emberi tényezőn múlik a sport sikeressége, nincs miért sírni! – szögezte le Rátgéber László. – Mindenkinek el kell magyarázni, hogy a felépült létesítmények nem a kényelmet szolgálják, hanem a kemény munka telephelyei! Nagy változásokon ment át a sport, manapság a vezetőedző nem sima edző, hanem az edzéstechnológiák menedzsere, az öltözők pedig laboratóriumok. Jelenleg szétszórt gyémántok vagyunk, amelyeket össze kell kapcsolni, hogy olimpiai köröket alkossanak.
Rátgéber a külföldön működő High Performance Centerekben látja a jövőt, vagyis olyan központok létrehozásában, ahol a csúcsteljesítményt valódi csapatmunka segítségével hozzák ki magukból az élsportolók, egyben a gyakorlati tapasztalaton keresztül kutatható, tanulható, az adott ország társadalmi helyzetében hogyan érhető el mindez. Olyan műhelyt hozna létre, amely hidat teremt a felsőoktatás és az élsport között, sportszakmai és sportolói eredmények tekintetében egyaránt, és összefogná, fejlesztené a tehetségeket.
Dr. Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes elmondta, Magyarország fejlődéséhez, a nemzet versenyképességének növeléséhez miként tud hozzájárulni a sport. A következő előadó, dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár olyan képpel indította előadását, amelyen két bányász volt látható: a hasonlat szerint csiszolatlan gyémántok, vagyis tehetségek után kutatnak.
„Amikor az ember egy nagy bajnokot lát, világraszóló eseményekkel találkozik, ahol kiváló sportolók érnek a csúcsra, olyankor ezek a versenyzők vannak a középpontban, ők a főszereplők. Pedig áll mögöttük egy sportirányítási rendszer, egy támogatási program” – hívta fel a figyelmet a háttérmunkára.
Épp ezért az eddigi rendszer átszervezése utáni új szakmai program a sportolói ösztöndíjak mellett a szakemberek ösztönzésére, anyagi és szakmai elismerésének javítására is hangsúlyt fektet. A kiemelt edzőprogram mellett többet szán az állami sportvezetés az utánpótlásedzők javadalmazására, valamint létrehoztak egy teljesen új támogatási kategóriát a nevelőedzőknek.
„Erre szükség van, hiszen az általuk vezetett foglalkozásokon sok minden eldől. Az ő feladatuk, hogy megszólítsák a gyerekeket, olyan irányba tereljék őket, amely a sportágban a legmagasabb szintre juttathatja a tehetségeket”.
A folytatásban dr. Sáfár Sándor, a Nemzeti Sportügynökség utánpótlásért felelős projektigazgatója képet adott az államilag elismert sportakadémiák rendszeréről, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati ellenőrzésről, dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár pedig a felsőoktatás átalakításáról beszélt, továbbá kiemelte, hogy a világ 28 ezer egyetemét számba véve 11 magyar intézmény is benne van a legjobb 5 százalékban!
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, prof. dr. Sterbenz Tamás a „Hol vannak a magyar sport határai?” címmel megtartott előadásában hangsúlyozta, örömteli, hogy a finanszírozás a jelenlegi nehéz helyzetben sem csökkent, sőt, nőtt! Hozzátette, nagyon fontos határvonalnak tartja 2010-et, amikor a kormány kijelentette, hogy a sportot a stratégiai ágazatok közé sorolja.
A konferencia délutáni részében előbb dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, majd dr. Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese mutatta be saját intézményét, beszélt az egyetemi tehetséggondozásról, a regionális sportfejlesztésekről, lehetőségeikről. „Egészség és sporttudmány fúziója – Innovatív ökosztisztéma a felsőoktatásban” címmel tartott előadást prof. dr. Ács Pongrác, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar dékánja, aki több statisztikai adattal is érzékeltette, milyen jótékony hatásai vannak annak, ha a magyar népesség fizikailag aktív, egészségesebb életmódot él.
A „Külhoni magyar tehetségek ellenszélben” címmel tartott előadást Csinta Samu erdélyi újságíró, a Nemzeti Sport állandó publicistája. Felhívta a figyelmet a külhoni magyar gyerekek különleges lelkiségére, továbbá arra, hogy az erdélyi fiatalok számára a sportkarrier legfelső célkitűzése az, hogy a magyar válogatottban szerepeljen!
„Ők arról álmodnak, hogy egyszer nekik játsszák a Magyar Himnuszt! Az erdélyi magyarság arccal Budapestnek él.”
Hozzátette, nagy probléma, hogy a határon túli, magyarokkal foglalkozó akadémiák nem minden esetben vannak megfelelően a magyarországi élsport látóterében, így előfordulhat, hogy például az erdélyi tehetségek a román válogatottba kapnak előbb meghívót, ahol utána akár kispadra is kerülhetnek, mert ez sokszor csak arra szolgál, hogy a versenyző, a játékos ne jöjjön Magyarországra.
A Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György ehhez a gondolathoz kapcsolódva elmondta, jobban oda kell figyelni a külhoni sportműhelyekben végzett munkára.
„Ha vannak olyan tehetséges fiatalok, akik magyar címeres mezről álmodnak és méltók is rá, adjuk meg nekik a lehetőséget!” – mondta, hozzátéve, jó lenne, ha minden ilyen tehetségről idejekorán tudomást szereznének a szövetségek, a klubok, épp ezért üdvözlendő lenne, ha a külképviseleteken, konzulátusokon sportdiplomaták is dolgoznának, akik felkeresik és számon tartják az esetleg felbukkanó tehetséget.
Szöllősi hozzátette, hogy bár minden harmadik magyar külföldön születik, ez az arány nem tükröződik a különböző világversenyeken induló magyar küldöttségek összetételében. A tokiói olimpián 176 tagú magyar küldöttségben például mindössze hét ilyen sportoló volt, ebből is csak kettő volt olyan, aki klasszikus Kárpát-medencei területen született, a 2021-es labdarúgó-Eb-n magyar válogatott keretében pedig Nikolics Nemanja és Holender Filip képviselte a külhoni magyarságot.
A konferenciát prof. dr. Györök György, az Óbudai Egyetem dékánjának „Egyetem, misszió, innováció” címmel megtartott előadása zárta, amelyen bemutatta az egyetemi zászlót 2010-ben felhúzó intézményt, annak lehetőségeit, a hét kart, továbbá a kutatóközpontot. Elmondta, határon túli missziója is van az Óbudai Egyetemnek, amely kihelyezett képzéseket működtet például Székelyudvarhelyen, valamint olyan Diaszpóra Programot indított, amelynek segítségével igyekeznek visszacsábítani a külföldön élő magyar származású professzorokat.
