„High performance center a felsőoktatásban és az élsportban” címmel rendezett szakmai konferenciát a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ a Batthyány Lajos Alapítvánnyal és a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvánnyal közösen Budapesten, az impozáns Lónyay-Hatvany villában. Az esemény végén Rátgéber László egy együttműködési megállapodást jelentett be.
A sport stratégiai ágazat, mert ez a magyar érdek, mert befektetés a jövőbe – jelentette ki a konferencián Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. A sport közösséget teremt, vagyis az üzenete egybecseng a kormány azon felfogásával, hogy minden közösség fontos megtartó erőt képvisel.
„A sportoló pontosan tudja, hogy csak közösségben lehet sikeres, és aki ezt a sportban megtanulja, az az élet más területein is alkalmazza. Ugyanakkor a sport azt tanítja, hogy semmilyen sikert nem adnak ingyen, minden eredmény eléréséért izzadni és dolgozni kell és a bukásokból is fel kell tudni állni. Vagyis, a sport megerősít, nem csak fizikailag, hanem lélekben is. Továbbá aki sportol, az egészségesebb, ezért ritkábban szorul egészségügyi ellátásra” – fogalmazott az államtitkár.
Beszámolt arról, hogy a külügyi tárcánál 2018-ban létrehozták a sportdiplomáciai főosztályt. Ugyanis tapasztalataik szerint a politikai vezetők tárgyalásain, ha a sportra terelődik a szó, ez bizalmat teremt, és olyan ajtókat nyit meg, amiket másként soha nem tudnának kinyitni. Ennek az az oka, hogy a sport érzelmi kérdés.
A konferencián a budapesti atlétikai világbajnokság eredményeiről és a sportnak a hétköznapokba kerüléséről is beszélt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár. A nemrég befejeződött vb kapcsán elmondta, az esemény az ő várakozásukat is felülmúlta, mivel becslések szerint 1 milliárd 170 millió tévénéző látta az ország történetének legnagyobb sporteseményét. A világbajnokságról 14 ezer cikk jelent meg, ami 28,5 milliárdos elérést jelent, emellett 2500 önkéntes segített, és ez a siker az ő dicséretük is.
Kiemelte, hogy a nemzetközi szövetséget vezető Sebastian Coe a záró sajtótájékoztatón közölte, Magyarország új szintre emelte a vb-t, a következő, tokiói világbajnokság szervezőbizottságának a vezetője viszont már kevésbé volt boldog, mivel úgy vélte, hogy nehéz lesz a budapesti sporteseményt felülmúlni.
– A sportirányításban szeretnénk egy újfajta irányt megvalósítani, a nemzetközi eseményeket eszközként szeretnénk használni arra, hogy a magyar társadalom tagjai számára a sport kerüljön be a hétköznapokba, és váljon az életük rendszeres részévé. A „Hétköznapi hős” programmal meg akartuk szólítani minél több honfitársunkat, mondván, ha sportolnak, akkor kedvezményesen tudnak jegyet vásárolni. Ebben a programban több mint 150 ezer ember vett részt. A „Sulihős” programmal pedig több mint 400 ezer embert értünk el, itt az volt a feladat, hogy az atlétika jelenjen meg a testnevelés órákon. Itt is lehetett pályázni, és mintegy 14 ezer fiatal jutott így be a Nemzeti Atlétikai Központba – fogalmazott Schmidt Ádám.
A szakmai konferencia megnyitóján felszólalt dr. Kristóf Péter, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagja, előadást tartott többek között Liszkai Dezső, a Labdarúgó Módszertani Központ igazgatója, Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, dr. Sáfár Sándor, a Kiemelt Sportakadémiák és Sportszervezetek Igazgatóságának igazgatója, prof. dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója, prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.
Az esemény házigazdája, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ igazgatója, dr. habil. Rátgéber László az M1 televíziónak azzal kezdte, hogy a magyar sportban fantasztikus dolgok történnek.
„Elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre gondolok, akár az atlétikai világbajnokság kapcsán. Nekünk, szakembereknek pedig az a dolgunk, hogy érmeket szerezzünk. Fontos, hogy a sportot ne adminisztratívan vezessük, hanem a know how vezesse, hogy például használjuk az új edzéstechnológiákat és karoljuk fel a tudományt. Ezért jól az ilyen konferenciák, mert az itt elindult kezdeményezések alakulnak workshopokká, majd egy az egyben továbbadjuk a tudást az edzőknek, játékosoknak.”
Rátgéber László szerint a High Performance Center valójában egy híd az élsport és a felsőoktatás között, mivel fontos, hogy a tudás ne maradjon csak a konferenciákon, hanem épüljön be az oktatásba.
– Hogyan nézne ki egy kosárlabda- vagy egy labdarúgócsapat, ha nem passzolnának egymásnak a játékosok? Ezzel egyenértékű, ha a segítő stáb tagjai nem kommunikálnak egymással, nem működnek együtt. Nem titkokat kérünk egymástól, hanem információkat, hogy fokozhassuk a teljesítményt. Erről szól egy High Performance Center! – hozott fel egy szemléletes példát Rátgéber László, majd hozzátette: – Ez a második ilyen tanácskozásunk, és nem fogunk megállni!
Az esemény zárásaként bejelentették, hogy a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ együttműködési szerződést ír alá a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel, ennek keretében gyakorlatilag közös „szürkeállományt”, tudásbázist, ezzel egyidejűleg a maga módján egy csúcsteljesítmény-centert hoznak létre.
